Kenderből ökoházKategória: Hírek | Cikk Gyors olvasása |
Ma az egyik legnépszerűbb zöld építészeti anyag az ipari kender
A kenderről talán kevesen tudják, hogy a történelem során a világ legelterjedtebb mezőgazdasági növénye volt és alapanyagul szolgált több ezer terméknek. Mostanra azonban megjelent egy újabb felhasználási területen: az építőiparban. Szöveg: Jaksa Szilvia A kendert (Cannabis sativa L.), az egyik legősibb ipari növényt haszonnövényként rostjaiért termesztettek évezredek óta, hogy a textil-, papír- és gyógyszeripari felhasználás mellett emberi és állati fogyasztásra alkalmas élelmiszerek alapanyagául is szolgáljon. Legalább huszonötezer termék előállításának alapvető összetevője a vitorlavászontól és hajókötéltől, a ruházaton és ágyneműkön át a papírig és a különféle gépek kenőanyagáig, festékekig, lámpaolajokig és lakkokig. Biomasszát termel, ezért energia előállítására is alkalmas. Az eperfák családjába tartozó ipari kendert a Kárpát-medencében, így Magyarország területén is körülbelül 9000 ezer éve termesztik. A 19. század utolsó negyedében, az ipari kendertermesztés hazai fénykorában mintegy 82 ezer hektáron nevelték a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Az ipari kender termőterülete 60-70 ezer hektár volt világszerte 2018-ban. 1962-ben az adatok szerint itthon 23 000 hektáron jelent meg, a nyolcvanas években Európában vezető helyen álltunk ezen a téren. A vetésterület a rendszerváltás idejére 1000 hektár alá csökkent. 2007-ben szinte megszűnt a termesztés, 2009-ben például 350 hektáron zajlott. 2016-ban szólaltak fel az agrárium szakemberei az újra bevezetéséért, azóta számos megyében ismét megjelent. Mindeközben külföldön az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre nőtt azon fejlett országok száma (főbb termesztő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Olaszország), ahol újra indult a kender szaporítása, elsősorban az új, környezetbarát építőipari felhasználása miatt. A kender feldolgozása során a kinyert rostokból hőszigetelő táblák és beton elemek állíthatók elő, melyekből passzív házak építhetők, továbbá meglévő készházak, illetve a hagyományos épületek utólagos energetikai modernizálására is alkalmas. Magyarország a zöld építészet terén még lemaradott a nyugati országokhoz képest, de az elmúlt években itthon is jelentősen megnőtt a környezet- és költségtudatos építtetők és lakástulajdonosok száma. Ez pedig előidézte a környezetbarát építőanyagok és technológiák itthoni terjedését is, többek között a kenderből előállított építőipari elemekét. Egy Szeged melletti szövetkezethez honosította a növény építőipari felhasználását, az első két kenderház a pedig a csongrádi Domaszéken épült 2016-2017-ben. A növény építőipari népszerűségét az adja, hogy a kenderrost kiváló hőszigetelő anyag, jó páraáteresztő és szabályozó, így felülmúlja a hagyományos üveg és kőzetgyapotot. A tűzálló képessége is kiemelkedő. Ezen túl pedig könnyen és gyorsan építhető, újrahasznosítható és mivel az előállítása jelentősen kisebb energia-befektetéssel jár, ezért az építkezések környezeti terhelését is nagymértékben mérsékli. A kender gyorsan növő, a bambusz után a második leggyorsabb. Könnyű és gazdaságos termeszteni; nem igényel vegyszeres kezelést, igénytelen a talaj minőségre és 4 hónapon belül aratható. Egy hektár ipari kender elegendő egy családi ház felépítéséhez. A kender tégla készítése során rostjait vízzel és mésszel egymáshoz kötik, hogy zsalutéglát nyerjenek. Könnyen formázható, nem igényel maltert és ellenáll a nedvességnek. További előnyei, hogy a tetszőlegesen kialakítható falvastagság könnyen vakolható, amely fal és szigetelés egyben. A tapasztalatok alapján a kenderbetonból készült házak melegek, szárazak, kényelmesek, ellenállnak a kártevőknek, tökéletes páraháztartásúak és kellemes akusztikai, illetve zajszigetelési tulajdonságokkal bírnak. A kenderbeton hétszer erősebb lehet a hagyományos betonnál. Ha mindez nem volna elegendő érv e környezetbarát építőanyag mellett, akkor lássuk mire képes ökológiai szinten. Az építkezések környezetre gyakorolt negatív hatása csökken, sőt pozitív irányba módosítja azt, mert a növény szén-dioxidot köt meg, és oxigént termel a növekedése alatt. Egyetlen tonna kender két tonna szén-dioxidot köt meg tartósan. Továbbá mint alapanyag teljes mértékben visszaforgatható, újrahasznosítható, akár habarcsba törve új építkezésnél, vagy egyszerűen komposzt anyagként. Forrás: okoroom.hu |
Címkék :
kender ökoház, kenderház, kenderhaz, kender okohaz
Hozzászólások :
Oszd Meg a Cikket: