Ma az egyik legnépszerűbb zöld építészeti anyag az ipari kender 

A kenderről talán kevesen tudják, hogy a történelem során a világ legelterjedtebb mezőgazdasági növénye volt és alapanyagul szolgált több ezer terméknek. Mostanra azonban megjelent egy újabb felhasználási területen: az építőiparban.

Szöveg: Jaksa Szilvia

A kendert (Cannabis sativa L.), az egyik legősibb ipari növényt haszonnövényként rostjaiért termesztettek évezredek óta, hogy a textil-, papír- és gyógyszeripari felhasználás mellett emberi és állati fogyasztásra alkalmas élelmiszerek alapanyagául is szolgáljon. Legalább huszonötezer termék előállításának alapvető összetevője a vitorlavászontól és hajókötéltől, a ruházaton és ágyneműkön át a papírig és a különféle gépek kenőanyagáig, festékekig, lámpaolajokig és lakkokig. Biomasszát termel, ezért energia előállítására is alkalmas.

Az eperfák családjába tartozó ipari kendert a Kárpát-medencében, így Magyarország területén is körülbelül 9000 ezer éve termesztik. A 19. század utolsó negyedében, az ipari kendertermesztés hazai fénykorában mintegy 82 ezer hektáron nevelték a növényt, nagyobb területen, mint 2010-ben az egész világon. Az ipari kender termőterülete 60-70 ezer hektár volt világszerte 2018-ban. 1962-ben az adatok szerint itthon 23 000 hektáron jelent meg, a nyolcvanas években Európában vezető helyen álltunk ezen a téren. A vetésterület a rendszerváltás idejére 1000 hektár alá csökkent. 2007-ben szinte megszűnt a termesztés, 2009-ben például 350 hektáron zajlott. 2016-ban szólaltak fel az agrárium szakemberei az újra bevezetéséért, azóta számos megyében ismét megjelent.

Mindeközben külföldön az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre nőtt azon fejlett országok száma (főbb termesztő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Olaszország), ahol újra indult a kender szaporítása, elsősorban az új, környezetbarát építőipari felhasználása miatt. A kender feldolgozása során a kinyert rostokból hőszigetelő táblák és beton elemek állíthatók elő, melyekből passzív házak építhetők, továbbá meglévő készházak, illetve a hagyományos épületek utólagos energetikai modernizálására is alkalmas.

Magyarország a zöld építészet terén még lemaradott a nyugati országokhoz képest, de az elmúlt években itthon is jelentősen megnőtt a környezet- és költségtudatos építtetők és lakástulajdonosok száma. Ez pedig előidézte a környezetbarát építőanyagok és technológiák itthoni terjedését is, többek között a kenderből előállított építőipari elemekét. Egy Szeged melletti szövetkezethez honosította a növény építőipari felhasználását, az első két kenderház a pedig a csongrádi Domaszéken épült 2016-2017-ben.

A növény építőipari népszerűségét az adja, hogy a kenderrost kiváló hőszigetelő anyag, jó páraáteresztő és szabályozó, így felülmúlja a hagyományos üveg és kőzetgyapotot. A tűzálló képessége is kiemelkedő. Ezen túl pedig könnyen és gyorsan építhető, újrahasznosítható és mivel az előállítása jelentősen kisebb energia-befektetéssel jár, ezért az építkezések környezeti terhelését is nagymértékben mérsékli.

A kender gyorsan növő, a bambusz után a második leggyorsabb. Könnyű és gazdaságos termeszteni; nem igényel vegyszeres kezelést, igénytelen a talaj minőségre és 4 hónapon belül aratható. Egy hektár ipari kender elegendő egy családi ház felépítéséhez.

A kender tégla készítése során rostjait vízzel és mésszel egymáshoz kötik, hogy zsalutéglát nyerjenek. Könnyen formázható, nem igényel maltert és ellenáll a nedvességnek. További előnyei, hogy a tetszőlegesen kialakítható falvastagság könnyen vakolható, amely fal és szigetelés egyben.

A tapasztalatok alapján a kenderbetonból készült házak melegek, szárazak, kényelmesek, ellenállnak a kártevőknek, tökéletes páraháztartásúak és kellemes akusztikai, illetve zajszigetelési tulajdonságokkal bírnak. A kenderbeton hétszer erősebb lehet a hagyományos betonnál.

Ha mindez nem volna elegendő érv e környezetbarát építőanyag mellett, akkor lássuk mire képes ökológiai szinten. Az építkezések környezetre gyakorolt negatív hatása csökken, sőt pozitív irányba módosítja azt, mert a növény szén-dioxidot köt meg, és oxigént termel a növekedése alatt. Egyetlen tonna kender két tonna szén-dioxidot köt meg tartósan. Továbbá mint alapanyag teljes mértékben visszaforgatható, újrahasznosítható, akár habarcsba törve új építkezésnél, vagy egyszerűen komposzt anyagként.
Magyarországon egyelőre kevés passzív ház épül, pedig az Európai Unió az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvei szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású házakat lehet majd építeni.

Forrás: okoroom.hu